Dióhéjban az izraeli innovációs ökoszisztémáról és együttműködési lehetőségekről
HUMÁN TŐKE
Izrael felsőoktatása magas színvonalú, illetve a bevándorlók többsége is magas képzettséggel rendelkezik. Ennek köszönhetően, illetve az ország geológiai és ökonómiai sajátosságai miatt a technológia és gazdasági fejlődés komoly ütemben halad. Az ország 2010-től OECD-taggá vált. A világon a második a startup cégek létszámában, az USA után. Az Egyesült Államok és Kína után Izrael rendelkezik a harmadik legnagyobb számú NASDAQ-on jegyzett társasággal.
A magasan képzett munkaerő alkalmazásának arányát tekintve Izrael a negyedik helyet foglalja el a világranglistán. A kutatók számában a legfrissebb elérhető adat 2012-ből származik. 1000 főre 17.427 kutató jutott, amely arányszámmal magasan az első lett Izrael az OECD országok között. Magyarország esetében ugyanabban az évben a mutató 5.991 volt, de az EU28 átlaga is jelentősen elmaradt 7.470 értékkel. Egyedül Finnország tudta megközelíteni (15.948) Izraelt, illetve Dánia ért el harmadikként kimagasló eredményt (14.486).
A technológiai iparban dolgozók körülbelül 50%-a dolgozik startup cég alkalmazásában, míg további 50%-uk nagyvállalati K+F központjaiban.
INNOVÁCIÓ
Bár természeti adottságai nem kifejezetten kedvezők, Izraelt az egyik legfejlettebb országnak tartják a Közel-Keleten gazdasági és ipari tekintetben. Annak ellenére, hogy az ország területének mindössze egyötöde művelhető, az állam szinte teljesen önállátóvá vált: marhahúsból és gabonából szorulnak jelentősebb importra, míg a Na’an Kibucban kifejlesztett csepegtetéses öntözési technológiának köszönhetően zöldség és gyümölcs exportjuk jelentős. Kiemelésre méltó a baromfi-ágazat, illetve a világelső tejhozamot produkáló tejipar.
A csapadékszegény éghajlat következtében a nagy mennyiségű lakossági, ipari és mezőgazdasági édesvíz felhasználás fedezésére újszerű megoldások segítségét kellett igénybe venniük. A keletkezett szennyvíz 86 %-át újrahasznosítják, főként mezőgazdasági öntözésre. Izrael a természetes édesvíz források igénybevétele mellett a tengervíz sótlanítása révén jut édesvízhez. Jelenleg öt sótlanító üzem működik, a „Sorek” elnevezésű, Tel Aviv közelében található létesítmény a legnagyobb kapacitású vízsótlanító telep a világon, évente 151,4 milliárd literes teljesítményével. Ezen üzemek segítségével sikerült elérni, hogy a vízhiánnyal küzdő ország ivóvíz exportőrré váljon: kereskedelmi kapcsolatok keretében Jordánia számára értékesítenek vezetékes ivóvizet.
Izrael úttörőnek számít a technológiai innováció generálása területén. Kivételes eredményeinek köszönhetően a 8,5 milliós ország felépítette a „Start-up nemzet” országmárkát, amelynek az utóbbi időben – az érett szakaszba lépett ökoszisztémára utalva – a „Scale-up nemzet” elnevezés lép a helyébe. A társadalom egészére jellemző az innovatív szemléletmód, a vállalkozó szellem, a magabiztosság és a hit abban, hogy képesek lehetnek a világ formálására.
A K-F ágazat jelentőségét és szerepét Izrael az elsők között ismerte fel: 45 évvel ezelőtt a Külügyminisztérium berkein belül került felállításra a Vezető Tudós Hivatala (Chief Scientist's Bureau).
A kormányzat és az üzleti szféra ekkortól kezdődően tudatosan törekedett a fejlesztési lehetőségek kiaknázására és a K+F ágazat erősítésére. Ez annak felismeréséből fakadt, hogy a fenntartható gazdasági prosperitáshoz és a produktivitás növeléséhez a tudományos eredmények gazdaságba történő átültetése jelenti a kulcsot. Izrael GDP arányosan a világon legtöbbet –tartósan több mint 4 százalékot- fordítja K+F-re . Az országban található számos vezető vállalkozás fejlesztő központja, itt a legmagasabb a népességszámra vetített kockázati tőke befektetési aránya, és az egy főre jutó kezdő vállalkozások száma. Ez a ráfordítás látványosan megtérül a külkereskedelemben, amit jól mutat, hogy a 2017-es izraeli export volumenének 47 százalékát a high-tech , további 32 százalékát pedig az úgynevezett medium high-tech ágazat tette ki. Izrael innovációs nagyhatalom, ebben az országban található számos vezető vállalkozás fejlesztő központja, itt a legmagasabb a világ népességszámra vetített kockázati tőke befektetési aránya, és az egy főre jutó kezdő vállalkozások száma. 2016-ban a teljes GDP 4.3%-át fordította az ország K+F kiadásokra.
A Startup Nation Central, az ország egyik legnagyobb platformja 6000-nél több aktív startup, 367 befektetői, 196 ún. hub, 291 multinacionális nagyvállalat profilját tartalmazza. A tényleges számok ezeknél nagyobbak, az eligazodásban, tájékozódásban azonban jó kiindulópontot ad.
2017-ben a kockázati tőkebefektetések ötéves rekordot döntöttek - 212 első befektetési körrel bővült, az összes befektetés 48%-át adva. 2017-ben a korai fázisú befektetések (ún. seed és A kör) száma 14%-al csökkent a 2016. évihez képest. Ezzel szemben az érettebb, a korai befektetési fázisokon már túljutott vállalkozások körében 22%-al nőtt az ún. B körök száma.
A legaktívabb befektetőnek a Vertex Israel bizonyult 12 első befektetéssel, a társaság összesen 4 alapot kezel 800 millió USD értékben. A képzeletbeli dobogón a második az aMoon Partners volt, 11 első körös befektetéssel 150 millió USD méretű élettudományokra fókuszáló alapjából. A bronzérmen három alap osztozott, az F2 Capital, az iAngels Seed Fund és a Mindset Ventures – mindegyikük 10-10 új befektetéssel. Az izraeli alapokon kívül aktívak voltak még a japán, brazil, kínai, hongkongi és egyesült államokbeli, de izraeli tevékenységet folytató társaságok.
Az OurCrowd 20 millió USD-t kezel két alapban, és míg 2016-ban harmadikként rangsorolt 7 ügylettel, 2017-ben nem került a legaktívabb 7 befektető közé.
Az izraeli és a külföldi alapok közötti különbségek a befektetési volumenek tekintetében növekedtek, a külföldi alapok 223 új ügyletet bonyolítottak 2017-ben, 52%-át az összes ügyletnek – az elmúlt 5 év legalacsonyabb részesedését elérve. A külföldi kockázati tőke befektetői aktivitás kimutathatóan csökkent 2017-ben.
További megfigyelhető trend, hogy az ország a korábbi „startup nation” brand-et a „scale-up nation-re” váltja át, mivel egyre több az olyan technológiai vállalkozás, amely már túljutott a kezdeti fázison és fenntartható, növekedő céggé fejlődött. Ilyenek például a Wix, a MobilEye, vagy akár a nagymúltú, gépjárműnavigáció terén piacvezető magyar-izraeli Nav’n Go – NNG.
TÁMOGATÁSPOLITIKA
Az izraeli támogatási rendszer komplex, ami azonban nem megy a forrásfelhasználás rovására, hanem differenciáltan képes előre mozdítani a K+F+I projekteket, az innovációs lánc összes szakaszában. A közel tíz nemzeti szintű program mellett, hét bilaterális technológiai forráskeret, s számos egyéb nemzetközi kutatás-fejlesztési megállapodás fokozza a tőkekínálatot, illetve ösztönző hatást gyakorol a szektor teljesítményére.
Az állami beavatkozás hozzájárult egy működőképes kockázati tőkepiac létrehozásához, ahol rövid időn belül megjelentek a nemzetközi befektetők.
Az izraeli innovációs politika másik kulcseleme a technológiai inkubátor program, ami a hatékony magvető tőkefinanszírozás eszközével nagyban hozzájárul a K+F+I eredmények piacra vezetéséhez. A 31 – mára már mind privatizált – technológiai inkubátorban egyidejűleg kb. 250-300 projekt zajlik és a cél minden esetben az, hogy valamelyik kockázati- vagy egyéb tőkebefektetési fázisig jussanak el a cégek az inkubátorban tartózkodásuk (általában) 2 éve alatt.
2016. január elsejével létrehozott Israel Innovation Authority felügyeli az ipari K+F tevékenységet támogató központi alapokat.
Az izraeli innovációs politikai rendszer másik jelentős támogatási pillérét az adókedvezmények adják. A legfontosabb ilyen jellegű kedvezményt magánszemélyek érvényesíthetik a K+F alapú vállalkozásokba történt befektetéseik után.
Izrael legnagyobb kutatásfinanszírozó intézménye az Izraeli Tudományos Alap , mely évi 80 millió dollár felett rendelkezik. Egyetemi tudásközpontok speciális finanszírozására külön alapot hoztak létre, amelyből pályázati úton öt évre maximum 12,5 millió dollár állami támogatást lehet elnyerni.
Az izraeli innováció-politika további fontosabb állami szervezetei:
- a tudományügyi szaktárca (MOST) által felügyelt Chief Scientist Forum (Vezető Kutatói Fórum);
- Izrael civil K+F tanácsa, az Israel National Council for Research and Development ;
- Izraeli Tudományos Akadémia (Israel Science Academy), az Izraeli Tudományos Alap kezelője;
- az egyetemi kutatásfinanszírozással foglalkozó Felsőoktatási Tanács és Tervezési és Költségvetési Bizottság, (Council for Higher Education , illetve Planning and Budgeting Committee PBC );
- valamint az egyes szakminisztériumok és területi kormányhivatalok vezető tudósai.
VEZETŐ TUDÓS HIVATALA
A Vezető Tudós Hivatalának (Chief Scientist's Bureau) létrehozását követően egy 1984-es törvény létrehozta a mai izraeli innováció-politikai intézményrendszer gerincét adó Chief Scientist („vezető kutatói”) rendszert. Ennek keretében minden minisztériumban és több kormányhivatalban bevezették a Chief Scientist tisztjét és intézményét. Ezt a rendszert az elmúlt három évtizedben, jelentősebb mértékben csupán kétszer változtatták meg.
Az első ilyen átalakítás 2002-ben volt, amikor a Civil Kutatás-fejlesztési Nemzeti Tanácsról szóló törvény elfogadásával létrehoztak egy stratégia-alkotó szervezetet. A második átalakítás a 2016. január elsejével történt meg, amikor az addig a gazdasági szaktárcába tagozódott Office of the Chief Scientist-t (Vezető Kutató Hivatalát), kiemelték a minisztériumi szervezetből, és Israel Innovation Authority néven egy innovációs hatóságot hoztak létre. Ennek a szervezetnek az elődjéhez hasonlóan, az ipari K+F támogatási programok koordinálása és felügyelete lett a feladata.
TECHNOLÓGIA-TRANSZFER
Izrael három egyetemét is (Technion, Jeruzsálemi Héber Egyetem, Tel Avivi Egyetem) a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé sorolják. A nemzetközi szinten példaértékűnek számító izraeli tech-transzfer vagy tudás-transzfer intézményrendszer segítségével a felsőoktatási intézményekben létrehozott tudás és technológia átadásra kerül az üzleti élet szereplői számára, ezzel biztosítva a kutatási eredmények továbbfejlesztését és hasznosítását, melynek révén a tudományos és technológiai fejlesztések a felhasználók szélesebb köréhez eljutnak.
Ez azért kiemelkedően fontos, mert a tudományos előrelépést jelentő kutatások többsége az akadémiai szektorban, döntően alapkutatások keretében zajlik, amelyek tipikusan nem kapcsolódnak ipari vagy kereskedelmi célkitűzésekhez, önmagukban nem vezetnek új, a világot megváltoztató termékek vagy eljárások kidolgozásához.
INNOVÁCIÓS VÍZUM
Izraelben hagyományosan nehéz munkavállalói engedélyt és vízumot kapni. A high-tech ipar nagyvállalatai a startup ökoszisztéma fejlődését ugyanakkor egyre inkább akadályozzák felszívó erejükkel, változnak a trendek ezen a téren. Az ország munkaerőpiacának folyamatos bővülésre van szüksége, elsősorban nagy szakértelemmel és magas képzettséggel rendelkező fiatalokra. Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb eseménye az ún. innovációs vízum pilot programként történő bevezetése volt.
Az innovációs vízum célja, hogy lehetővé tegye külföldi vállalkozók számára, hogy innovatív technológiai projektjeiket izraeli cég indításával dolgozzák ki és ezáltal megkapják a munkavállalási engedélyt. Az „Innovation Visa” pilot program részeként a vállalkozók először 24 hónapig tartózkodhatnak Izraelben. Ezidé alatt ötleteik kifejlesztésében a Tnufa Program támogatására pályázhatnak. Később, ha a projekt céggé fejlődik, a külföldi vállalkozó kérelmet nyújthat be az Innovation Authority támogatásához, és miután megkapta a jóváhagyást, vízumot kaphat a vállalatnál való munkavégzésre további 5 évig.
IZRAEL ÉS MAGYARORSZÁG
Izrael a második legnagyobb tőkebefektető Magyarországon, Izraelből származó külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya végső befektető országa szerint 2015-ben 11 milliárd dollárt ért el, ami a teljes FDI állomány 13%-át jelenti.
Az Eximbank 602,26 millió dollár országlimittel rendelkezik Izrael vonatkozásában. A magyar Kormány 2 izraeli érdekeltségű vállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást (TEVA, NNG).
A kutatásfejlesztési és innovációs együttműködés serkentésére 3+3 millió euró értékű ipari K+F társfinanszírozási együttműködési alap áll rendelkezésre, amelyre magyar-izraeli konzorciumok pályázhatnak.
Izrael a vezető nélküli autók fejlesztésének fontos nemzetközi szereplője. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány is jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Magyarországot felhelyezze a vezető nélküli autóipar térképére.
V4-IZRAEL KUTATÁS, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS MUNKACSOPORT
Kutatás-fejlesztési rendszerét és az innovációs termékek sikeres piaci hasznosítását tekintve Izrael „mintaország” a visegrádi országok számára. A V4 az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő országai, melyek fogékonyak az innovációra, a gazdasági reformokra és a tapasztalatcserére, ezáltal Izrael hatékony partnerei lehetnek a kiemelt ágazatokban.
A visegrádi és izraeli miniszterelnökök 2017. július 19-i találkozójukon döntöttek az innovációs és kreatív gazdaságuk építését célzó partnerségük elmélyítéséről a kutatás és fejlesztés, a tudomány és technológia, az innováció, a startup-ok, illetve az ipar és a szolgáltatási szektorok digitalizációja terén folytatott együttműködésük fokozása révén. Aláhúzták továbbá a kutatói és hallgatói mobilitás elősegítésének szükségességét kétoldalú és regionális alapon, illetve az EU-Izrael együttműködés keretében. Külön kiemelték a V4 és a visegrádi régió high-tech iparágai közötti együttműködés és tudásmegosztás fontosságát, és ezzel összefüggésben a visegrádi régió hallgatóinak, vállalkozóinak és szakértőinek specializálódását segítő programokat indítását.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK
Általánosságban elmondható, hogy az izraeli partnerek az üzleti célú KFI együttműködésekre nyitottak, viszont a két ország csak kevés területen felvővőpiac egymás termékei iránt, továbbá az ár- és bérszínvonal különbsége is rendkívül megnehezíti a technológia átvitelt.
Izraeli szervezetek a H2020, az ERASMUS+ és bizonyos további Európai Unió által kezelt és finanszírozott együttműködési programokban teljes jogú konzorciumi partnerként vehetnek részt. Ezeket a pályázati rendszereket jól ismerik, sikeres pályázók és megvalósítók. Magyar-izraeli viszonylatban is a pályázati együttműködéseket alapvetően vonzónak tartják.
A startup és vállalati együttműködések várhatóan innovációs ökoszisztéma tanulmányutak formájában folytatódnak, az üzleti alapú kooperáció pedig bilaterális és H2020 pályázatokon keresztül, illetve döntően nagyobb piacokra való közös fejlesztések eredményének értékesítésével lehet sikeres.
A kutatóintézeti és kutatói kapcsolatok fejlesztésébe szakmai workshopok szervezésével kapcsolódik be a külképviselet.
Az államközi innovációs kapcsolatokban a bilaterális reláció kiemelt együttműködési projektje a Zala ZONE Járműipari Tesztpálya körüli ökoszisztéma. Az ELI Science Park és a szegedi ELI-ALPS további népszerűsítését a külképviselet célul tűzte ki.
A többoldalú kapcsolatokban a V4-ek és Izrael innovációs együttműködésének keretében tréningprogramok kerülnek meghirdetésre és a V4-es külképviseletek több projekteket közösen valósítanak meg, például technológia- és tudástranszfer képzést, közös megjelenést innovációs fesztiválokon.
HASZNOS LINKEK:
Angol nyelvű, ingyenes partnerkereső, kapcsolatépítő adatbázis: https://finder.startupnationcentral.org/
Izraeli innovációs hírek angolul: https://nocamels.com/; https://www.israel21c.org/; https://www.calcalistech.com/; https://en.globes.co.il/en/
Izraeli Innovációs Hatóság nemzetközi együttműködési programjai – köztük H2020 és magyar-izraeli kfi pályázat aktuális felhívásai: https://innovationisrael.org.il/en/page/europe
Peres Center for Peace and Innovation, https://www.peres-center.org/en/the-organization/about-us/
Izraeli Fejlett Technológiai Iparágak szervezete: https://www.iati.co.il/
Lépjen bátran kapcsolatba Nagykövetségünkkel:
Tudományos és Technológiai Attasé: Szolnoki Szabolcs
Email: Trade.science.tlv@mfa.gov.hu
