A magyar zsidóság kiemelt szerepet játszott a vallásos és szekuláris cionizmusban már a XIX. század közepétől. A budapesti születésű Herzl Tivadar életműve vagy a jeruzsálemi Óvároson kívüli egyik első negyed, a „Batei Ungarin” felépítése jelzi a magyar zsidó közösségek szoros kapcsolatát Erec Izráellel.

 

Izrael Állam megalapításakor, 1948-ban, Magyarország hivatalosan is felvette a diplomáciai kapcsolatokat az új országgal. Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat Moszkva utasítására megszakította 1967-ben, a hatnapos háborút követően. A rendszerváltás során, 1989. szeptember 18-án, az egykori keleti blokk országai közül elsőként állt helyre a teljeskörű diplomáciai viszonyunk Izraellel. Napjainkra Izrael hazánk stratégia partnere, amellyel kiváló és széleskörű kapcsolatrendszert ápolunk:

 

  • együttműködés a biztonság és a közel-keleti stabilitás érdekében; Izrael önvédelemhez való jogának elismerése, különös tekintettel a 2023. október 7-i Hamász-terrortámadásokat követő válaszreakciókra; valamint fellépés Izrael egyoldalú megbélyegzése ellen;
  • a magyarországi zsidó közösség és az izraeli magyar közösség közötti interakciók;
  • az antiszemitizmus elleni globális fellépés és
  • a magyar és izraeli gazdasági, tudományos és innovációs együttműködésben rejlő lehetőségek.

 

A két ország közötti kiterjedt politikai kapcsolatokat új szintre emelte az utóbbi évek globális kihívásai elleni közös fellépés, illetve a 2023. október 7-i terrortámadásokat követően az önvédelem jegyében tett izraeli lépések támogatása. Stratégiai partnerségünk történelmi tanulságokon, közös értékeken és közös érdekeken alapszik. Izrael melletti elkötelezettségünk jeleként 2019-ben Magyarország első EU-tagállamként nyitott diplomáciai státusszal bíró Külgazdasági Irodát Jeruzsálemben, amely a nagykövetségünk részét képezi.

 

Magyarország a közel-keleti stabilitás egyik legfontosabb szereplőjeként tekint Izraelre. Ezért is ítéltük el a Hamász által végrehajtott terrortámadásokat, amelyeket követően Izrael az önvédelem jegyében, a Hamász felszámolása érdekében indított háborújának sikerét globális érdeknek tartjuk. Miután a térség konfliktusai a terrorizmus formájában közvetlenül fenyegetik Európát is, álláspontunk szerint Izrael támogatása elengedhetetlen saját biztonságunkhoz is. Ugyanezen okból támogatjuk a térségbeli megbékélést szolgáló ún. Ábrahám-megállapodásokat – amelyek részeként Izrael korábban normalizálta kapcsolatait az Egyesült Arab Emírségekkel, valamint Bahreinnel, illetve Marokkóval és Szudánnal. Az amerikai kezdeményezés reális esélyt ad arra, hogy végre béke, biztonság és fejlődés legyen a közel-keleti térségben; a háború alakulásának fényében elkötelezettek vagyunk a folyamat továbbvitele mellett. Magyarország az Európai Unióban is képviselt támogatását mi sem mutatja jobban, mint hogy az európai országok közül egyedül hazánk volt jelen miniszteri szinten a békemegállapodás washingtoni aláírásán.

 

A közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapuló szoros kormányközi, politikai együttműködés megnyilvánul a magas szintű kapcsolattartásban is. Rendszeresek az elnöki, miniszterelnöki, kormányzati látogatások; a kapcsolatok szorosságát jelzi, hogy 2017 óta négyszer találkozott a magyar és az izraeli miniszterelnök. 2022-ben, az új izraeli kormány megválasztását követően az első külföldi vendégek között látogatott a magyar köztársasági elnök Jeruzsálembe – egyúttal a háború 2023. évi kitörését követően számos szolidaritási látogatásra került sor a magyar politikai vezetés részéről.

 

Az elmúlt években a különböző nemzetközi fórumokon következetesen kiálltunk az Izraellel kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítés érdekében. Magyarország – többek között – nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát Izraelben, nem támogatja, hogy a Bíróság vizsgálatot folytasson Izraellel szemben; illetve elítélte a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) népírtás vádjával Izraellel szemben indított eljárását. Emellett az ENSZ-ben, illetve annak egyes szerveiben rendszerint benyújtott, politikai motiváltságú Izrael-ellenes határozatokat Magyarország nem támogatja. Fontos előrelépésnek tartottuk, hogy 10 év után 2022. októberben összehívták az EU-Izrael Társulási Tanácsot, amelyet magyar részről évek óta szorgalmaztunk. Magyarország nem támogat semmilyen olyan intézkedést, amely Izrael elleni szankcióként, bojkottként értelmezhető.

 

Kiemelt szerepet játszik Magyarország és Izrael kapcsolatában, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. Kiemelten kezeljük az Izraelben élő, közel 300 000 fős magyar származású diaszpórával fenntartott kapcsolatainkat is. Magyarország megkülönböztetett figyelmet fordít a zsidósággal folytatott párbeszédre, történelmi múltunk közös feldolgozására, a zsidó kultúra és identitás megőrzésére.

 

Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette: soha többé nem követhetjük el azt a bűnt, amit a II. világháború során elkövetett a Magyar Kormány. Akkor ugyanis a zsidó közösség védelmezése helyett a nácikkal való kollaborálást választottuk. Minden magyar kormány felelőssége, hogy a magyarországi zsidó közösségeknek ne csak a biztonságát garantálja, hanem támogassa újjászületését.

 

Ennek érdekében a zsidó közösségek által fenntartott iskoláknak, egyetemeknek és kulturális fesztiváloknak nyújtott rendszeres támogatás mellett a Kormány a magyar zsidó élet olyan kiemelt helyszíneinek megújulását tette lehetővé, mint a budapesti Rumbach Sebestyén utcai, szegedi vagy szabadkai zsinagóga, továbbá széleskörű programot indított a Magyarországon lévő zsidó temetők felújítására.

 

Történelmünk tanulságait levonva Magyarország zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus minden formájával szemben. Ennek érdekében többek között szigorította a gyűlöletbeszéd tilalmát már alaptörvényi szinten, büntethetővé tette a Holokauszt-tagadás és kiterjesztette a Holokauszttal kapcsolatos oktatási tevékenységet. A Magyar Kormány 2019 márciusában elfogadta az IHRA antiszemitizmusra vonatkozó munkadefinícióját, amely jelentős előrelépés az antiszemitizmus minden formája elleni küzdelemben. Az antiszemitizmus elleni európai szintű küzdelem részeként az Európai Tett és Védelem Liga (APLE – Action and Protection League of Europe) brüsszeli antiszemitizmus-monitoring központját magyar kormányzati támogatással nyitották meg 2021 októberében. A szervezet Európa-szerte gyűjti az antiszemita támadásokkal, incidensekkel, gyűlöletbeszéddel kapcsolatos információkat.

 

Fontosnak tartjuk egyúttal, hogy a társadalmi környezet szempontjából, a gázai háború jelentette kihívások ellenére európai viszonylatban hazánk az egyik legbiztonságosabb hely a zsidóság számára úgy egyénileg, mind közösségi események szempontjából.