Politikai kapcsolatok
A magyar zsidóság kiemelt szerepet játszott a vallásos és szekuláris cionizmusban már a 19. század közepétől. A budapesti születésű Herzl Tivadar életműve, vagy a jeruzsálemi Óvároson kívüli egyik első negyed, a „Batei Ungarin” felépítése jelzi a magyar zsidó közösségek szoros kapcsolatát Erec Izráellel.
Izrael Állam megalapításakor, 1948-ban, Magyarország hivatalosan is felvette a diplomáciai kapcsolatokat az új országgal. A Magyarországot vezető kommunista rezsim a diplomáciai kapcsolatokat Moszkva utasítására megszakította 1967-ben, a hatnapos háborút követően. A rendszerváltás során, 1989. szeptember 18-án, az egykori keleti blokk országai közül elsőként állt helyre a teljeskörű diplomáciai viszonyunk Izraellel. Napjainkra Izrael hazánk stratégia partnere, amellyel széleskörű kapcsolatrendszert ápolunk:
- együttműködés a biztonság és a közel-keleti stabilitás érdekében, valamint az Izraelt egyoldalúan megbélyegző nemzetközi fősodor elleni küzdelem,
- a magyarországi zsidó közösség és izraeli magyar közösség közötti interakciók,
- az antiszemitizmus elleni globális fellépés és
- a magyar és izraeli gazdasági, tudományos és innovációs együttműködésben rejlő lehetőségek
A két ország közötti kiterjedt politikai kapcsolatokat új szintre emelte az utóbbi évek globális kihívásai elleni közös fellépés. Hazánk és Izrael egyaránt prioritásként kezeli az identitás, a biztonság és a nemzeti szuverenitás kérdését, valamint hasonlóan értékeli az Európában és a világban zajló főbb folyamatokat. Magyarország és Izrael gazdasági, politikai együttműködésének mélyítése érdekében 2019-ben külgazdasági irodát nyitottunk Jeruzsálemben, európai országok közül egyedüliként diplomáciai státusszal, a tel-avivi nagykövetség részeként.
Magyarország a közel-keleti stabilitás egyik legfontosabb szereplőjeként tekint Izraelre. Mivel a térség konfliktusai illegális migráció és terrorizmus formájában közvetlenül fenyegetik Európát is, álláspontunk szerint Izrael támogatása elengedhetetlen saját biztonságunkhoz is. Ugyanezen okból támogatjuk az amerikai adminisztráció „Vision for Peace” béketervét. A terv reális esélyt ad arra, hogy végre béke, biztonság és fejlődés legyen a közel-keleti térségben. Ezt jelzi az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein között 2020-ban végbement normalizáció is. Magyarország Európai Unióban is képviselt támogatását mi sem mutatja jobban, mint hogy európai országok közül egyedül hazánk volt jelent miniszteri szinten a békemegállapodás washingtoni aláírásán.
A közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapuló szoros kormányközi, politikai együttműködés megnyilvánul a magas szintű kapcsolattartásban is. Rendszeresek az elnöki, miniszterelnöki, kormányzati látogatások, de a kapcsolatok szorosságát jelzi, hogy 2017 óta négyszer találkozott a magyar és az izraeli miniszterelnök, 2020-ban pedig, az új izraeli kormány megalakulását követően az első külföldi vendégek között látogatott a magyar külügyminiszter Jeruzsálembe.
Az elmúlt években a különböző nemzetközi fórumokon következetesen kiálltunk az Izraellel kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítés érdekében. Magyarország többek között nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát Izraelben, nem támogatja, hogy a Bíróság vizsgálatot folytasson Izraellel szemben. Nagyobb átláthatóságot követelünk az EU által finanszírozott NGO-kkal kapcsolatban: célunk, hogy ne fordulhasson elő az, hogy Izrael bojkottját szorgalmazó, terrorizmussal összefüggésbe hozható szervezetekhez jusson az európai adófizetők pénze. Magyarország nem támogat semmilyen olyan intézkedést, amely Izrael elleni szankcióként, bojkottként értelmezhető. Ennek megfelelően nem alkalmazzuk a nemzetközileg elismert izraeli határokon kívüli telepekről származó termékek eredet-megjelölésére vonatkozó EU-szabályokat. Emellett az ENSZ-ben, illetve annak egyes szerveiben rendszerint benyújtott, politikai motiváltságú Izrael-ellenes határozatokat Magyarország nem támogatja.
Kétoldalú kapcsolataink mellett jó platformot jelent az egyeztetésre a visegrádi formáció. A 2017-es magyar V4-elnökség alatt létrejött első csúcstalálkozóval útjára indítottuk a visegrádi országok és Izrael politikai-biztonságpolitikai és gazdasági (innovációs) együttműködését. Izrael számára kifejezett értékkel bírnak az ilyen szub-regionális kapcsolatok, mivel a tágabb EU-viszony politikai okokból megrekedt fejlődését ki tudja velük váltani.
Kiemelt szerepet játszik Magyarország és Izrael kapcsolatában, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. Kiemelten kezeljük az Izraelben élő, közel 300.000 fős magyar származású diaszpórával fenntartott kapcsolatainkat is. A Kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a zsidósággal folytatott párbeszédre, történelmi múltunk közös feldolgozására, a zsidó kultúra és identitás megőrzésére.
Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette: soha többé nem követhetjük el azt a bűnt, amit a második Világháború során elkövetett a Magyar Kormány. Akkor ugyanis a zsidó közösség védelmezése helyett a nácikkal való kollaborálást választottuk. Minden Magyar Kormány felelőssége, hogy a magyarországi zsidó közösségeknek ne csak a biztonságát garantálja, hanem támogassa újjászületését.
Ennek érdekében a zsidó közösségek által fenntartott iskoláknak, egyetemeknek és kulturális fesztiváloknak nyújtott rendszeres támogatás mellett a Kormány a magyar zsidó élet olyan kiemelt helyszíneinek megújulását tette lehetővé, mint a budapesti Rumbach Sebestyén utcai, szegedi, vagy szabadkai zsinagóga, továbbá széleskörű programot indított a Magyarországon lévő zsidó temetők felújítására.
Magyarország Kormánya zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus minden formájával szemben. Ennek érdekében többek között szigorította a gyűlöletbeszéd tilalmát már alaptörvényi szinten, büntethetővé tette a Holokauszt-tagadás és kiterjesztette a Holokauszttal kapcsolatos oktatási tevékenységet. Az antiszemitizmus problémája ugyan – mint Európában mindenhol – Magyarországon is jelen van, azonban a megnyilvánulások száma évről évre csökken. Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országának számít, ahol a zsidó kultúra jelenleg reneszánszát éli.
A 2014-es magyarországi Holokauszt-emlékévben több nagyszabású projektet indított el a Kormány, majd 2015-16-ban Magyarország töltötte be az IHRA (International Holocaust Remembrance Alliance) soros elnökségét. A Magyar Kormány 2019 márciusában elfogadta az IHRA antiszemitizmusra vonatkozó munkadefinícióját, ami jelentős előrelépés az antiszemitizmus minden formája elleni küzdelemben. Az antiszemitizmus elleni európai szintű küzdelem részeként a Magyar Kormány anyagilag támogatja a brüsszeli székhelyű Európai Tett és Védelem Liga (APLE – Action and Protection League of Europe) felállítását. A szervezet Európa-szerte gyűjti az antiszemita támadásokkal, incidensekkel, gyűlöletbeszéddel kapcsolatos információkat.
Nemzetközi szervezetekben is fellépünk az antiszemitizmus ellen: 2018-ban magyar kezdeményezésű közös nyilatkozatot tettünk az antiszemitizmusról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsban, és magyar közbenjárásnak köszönhető, hogy az Európai Tanács 2018 végén elítélte az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formáját, amibe beletartozik az Izrael-ellenesség is.
